"Hosszas el�k�sz�letek �s szervez�s

ut�n felvirradt v�gre a Nagy Nap.

Eddigi �letem legboldogabb napja.

M�gis, nagyk�p�s�g lenne t�lem,

ha csak a magam szemsz�g�b�l

mes�ln�m el a t�rt�netet." 

A Nagy Nap

(Az �letb�l mer�tve)

�rt�k: a szerepl�k

Szerkesztette, kieg�sz�t�sekkel ell�tta �s itt-ott kiss� feltup�rozta: Gem Padparadsa

A Templomba els�k�nt Sylvia Borin kisasszony �rkezik, a menyasszony n�v�re. Hossz� sz�ke haj�t h�tra f�s�lve viseli, vil�gos szemei mosolyogva tekintenek a vil�gra. Sz�k, m�lyen kiv�gott ruh�ja form�s alakj�ra simul. Hajnal �ta a vir�gpiacon s�rg�tt-forgott, de nem l�tszik arc�n f�radts�g. K�t kos�r friss vir�got hoz be, leteszi �ket a padsorok el�. Majd elkezdi kirakni �s sz�tv�logatni a vir�gokat. Munk�j�b�l id�r�l id�re feltekint, a bej�ratot k�mleli. Szemmel l�that�an v�r valakire. Nem is kell sok�ig.

- �dv, Sylvia! - toppan be a Templomba egy t�r�keny testalkat� elf n�. Haja hossz�, s�t�tsz�ke, szemei tengerk�kek. Feh�r ruh�t visel, amit aranysz�n h�mz�s szeg�lyez. Homlok�t, k�zfej�t henn�val felfestett mint�k d�sz�tik. � Zyal Zedric, az esk�v� f� szervez�je. Siet�sen beljebb kocog, mik�zben szanasz�t sz�rja a zsebeiben, h�na alatt �s kez�ben tartott mindenf�le d�szt �s kell�ket. Zavartan meg�ll, h�tran�z, majd v�llat von �s tov�bbindul Sylvia fel�.

            - Szervusz, Zyal! - mosolyog a l�nyra Sylvia. - Malinalda kedvenc vir�gai! Illatozd meg, milyen finom! – sz�l, egy tubar�zs�t Zyal fel� ny�jtva. - No, l�ssunk munk�hoz! Szerintem tegy�nk a padsorokra, ezt pedig - mutat egy d�szes csokorra - kitehetj�k az olt�rra.

-Rendben! –v�laszolja Zyal. -Az utca d�sz�t�se m�r k�sz. Zanaida m�g t�zij�t�kot is szerzett valahonnan, csak nem tudom, honnan lehetne fell�ni... Meg azt�n �n nem is �rtek hozz�. Rem�lem m�giscsak be tud ugrani a hugi, mert k�l�nben pocs�kba mennek a pet�rd�i meg g�r�gt�zei.

- �, majd elfelejtettem, vannak m�g itt csodasz�p fr�zi�k is. Ne maradjon m�r a kos�rban! - h�zza el� a sz�nes vir�gokat Sylvia. Ser�ny munk�juknak k�sz�nhet�en a Templomot lassan bet�lti az �de vir�gillat.

-Ehh, igaz�n sz�pek ezek a vir�gok. M�r ideje volt, hogy megtiszt�ts�k illatukkal ezt a Templomot. Lassan t�bb a s�t�t szertart�s itt, mint az �jtatoss�g. De miket is besz�lek... Ilyen sz�p napot elrontani ilyen badars�gokkal! Bocs�nat.

- A f�t�ren �ll� toronyb�l nem lehet meggy�jtani a g�r�gt�zet? - k�rdi Sylvia t�tov�n, mert nem nagyon �rt a t�zesked�shez.

- H�t, tal�n… Megyek �s megn�zem. Ha meg nem, akkor szerintem a t�partr�l j� lesz. Csak ki fogja fell�ni?

- H�t, csak akad egy hozz��rt�! – ki�ltja a t�voz� Zyal ut�n. - �n ink�bb nem k�s�rletezn�k vele – mosolyog Sylvia, azt�n visszat�r a d�sz�t�shez.

Egy k�zepes termet�, s�t�t haj� n� siet be a Templomba, k�t kos�r vir�ggal. Visszafogottnak egy�ltal�n nem nevezhet� �kszerekkel van teleaggatva. Z�ld szemei versenyt ragyognak a smaragdokkal.

- Sz�p j� napot l�nyok! Hoztam egy kis hazait. - rakja le a kosarakat. - Sajnos rohannom kell, �n ellen�rz�m az esk�v�i menet felk�sz�l�s�t. - Gyorsan k�r�ln�z. - B�r, ahogy eln�zem, r�m m�r nincs is itt sz�ks�g. Nagyon �gyesek vagytok! Visz'l�t! (Elsiet.)

            - K�sz�nj�k a d�cs�retet, Beryl! Viszl�t! – sz�l m�g Sylvia a t�voz� ut�n.

            Magas, er�s testalkat�, barna haj�, k�k szem� f�rfi l�p be, hogy szemrev�telezze az el�k�sz�leteket az esk�v�h�z. V�rtezete alatt feh�r inget �s fekete nadr�got visel, ujj�n gy�r� csillan. J�rk�l, n�zel�dik, majd le�l kicsit az egyik padra, mivel a kellemes h�s leveg�ben sokkal kellemesebb pihenni, mint a szabadban...

            - �dv, Arghen! - mosolyog a bel�p� f�rfire Sylvia.

            - �dv neked... illetve nektek is! Minden k�sz lesz id�ben ugye? - k�rdi, b�r ahogy a munka temp�j�t l�tja, k�ts�ge sem f�rhet hozz�, minden rendben lesz.
- �n nem tudom meddig tudok maradni, de igyekszem a szertart�son is itt lenni. - teszi m�g hozz� mosolyogva.

            - M�r nemsok�ra v�gz�nk is. – d�nny�gi mag�ban Sylvia.

            Egy igazi t�rpesz�ps�g �vakodik be a Templomba. Direkt ez alkalomra varrt krumpliszs�k-fazon� g�ny�j�b�l ki-kivillan r�zsakvarc med�lja. Kism�ret� medv�re hajaz� l�ptekkel elindul a bentiek fel�. – J� napot h�lgyem �s uram! Hallottam a k�sz�l�d� esk�v�r�l, seg�thetek? –azzal leteszi a karjaiban tartott �ri�si vir�gos kosarakat, tele liliomokkal, szegf�kkel, viol�kkal, estik�kkel (persze mind feh�r). Azt�n v�rakoz�an n�z a t�bbiekre, nem akar belezavarni a terveikbe.

- �dv Berta! Vir�gb�l sosem el�g! – mosolyog Sylvia. - K�sz�nj�k ezeket a csod�latos vir�gokat! Megteszed, hogy kirakod a kos�rb�l?

A t�rp b�lint �s kiteszi a vir�gokat a kos�rb�l, sz�pen elrendezi �ket a m�g �res helyeken...

II Arghen felemelkedik �lt�b�l.  - Sajnos nekem most t�voznom kell, de amennyire lehet, k�s�rem az esem�nyeket. Viszont l�t�sra a szertart�son! Vagy ha ott nem, ahol �pp tal�lkozunk! Minden j�t! - fel�ll, megfordul, �s kifel� s�t�l.

- Viszl�t, Arghen! - k�sz�n a t�voz�nak Sylvia. - Sajn�lom, hogy menned kell, de majd tal�lkozunk m�g.

- Mikor kezd�dik a szertart�s tulajdonk�ppen? - �rdekl�dik Berta tisztelettud�an a sz�ke h�lgyt�l.

- F�l kett�kor, nemsok�ra. H��, lassan mennem is kell - kap a fej�hez. - Szeretettel l�tunk, Berta!

- Itt leszek. – mosolyodik el a csinos t�rple�ny. – Majd sz�rom a vir�ges�t.

V�gsz�ra betoppan Beryl is: - Szervusztok! Otthon mindent elint�ztem, most m�r maradok. V�llalom a vir�ges� egy r�sz�t.

- Igaz�n kedves t�led, Berta! Ha megbocs�tasz, nekem most mennem kell. M�g van elrendezni val� p�r dolog. Viszl�t! – int a t�bbieknek, majd mosolyogva t�vozik.

Berta, Beryl seg�ts�g�vel csendesen eligazgatja a vir�gokat, elrendezi a gyerty�kat az olt�ron, egysz�val befejezik a d�sz�t�st.

- Sz�p napot mindenkinek! L�p be nev�hez h�en mosolyogva CsodaMosoly. Az alkalomhoz ill� ruh�t siker�lt szereznie. Egy gy�ny�r� feh�r k�penyt, feh�r �s ez�st d�sz�t�sekkel.

- Szia Mosoly! - �dv�zli kl�nt�rs�t Berta f�lig �r� mosollyal.

- Jaj Bertuska de j�, hogy itt vagy! - kapja f�l a t�rpl�nyt. - �gy izgulok.

            - Tegy�l le, neh�z vagyok! - kap�l�zik moder�ltan. - Ne izgulj, t�k�letes esket�st fogsz v�grehajtani!

            - Halih�! - Zyal �rkezett vissza a Templomba, imm�r d�szes ruh�ban. (Aminek sz�nei a szok�sos arany-feh�r, kev�s halv�nyz�ld d�sszel, de a kidolgoz�sa, anyaga messze jobb, mint h�tk�znapi ruh�i.) - A parkban minden rendben a t�zij�t�kkal... rem�lem Zanaida id�ben ide�r.

Mosoly leteszi Bert�t, aki csendben eligazgatja g�ny�j�t.
- L�tom nagyon sz�pek lesz�nk. - n�z sz�t mosolyogva.

Berta ide-oda kapkodja a fej�t, mindenkihez van egy-k�t szava:

- Biztos ide�r! Ne agg�dj! - nyugtatja a kiss� aggodalmaskod� elfl�nyt, majd Mosolynak is v�laszol:

- H�t �n elk�stem egy kicsit, de a Trad�ci�k �tj�nak l�nyai gy�ny�r�en feld�sz�tett�k a Templomot - n�z k�rbe � is elismer�en.

- �dv mindenkinek! - toppan be egy fajt�j�hoz k�pest er�teljes testfel�p�t�s� elf n�. Vil�gosbarna haj�t feh�r szalagokkal d�sz�tett v�kony fonatokba rendezte. Kicsit gyorsan veszi a leveg�t, mint aki futott - vagy legal�bbis sietett id�ig.

- M�r itt is van. –sz�l Berta Zyalhoz, azt�n a bel�p�h�z fordul: - �dv Zanaida, m�r nagyon v�rtak t�ged!

- H�h���! Szervusz, testv�r! Csakhogy ide�rt�l! - mosolyog Zyal sz�lesen, �s meg�leli h�g�t. - A pet�rd�idat a t�partra vittem, k�t sak�lemberem �rzi.

- Akkor jobb, ha megn�zem �ket... Azok a f�lkegyelm� sz�rnyek m�g felrobbantj�k magukat...

-H�t, az k�nnyen lehet...

A kis k�zj�t�k alatt csendesen, szinte �szrev�tlen�l bes�t�l egy hossz� fekete haj�t, egyetlen copfban visel�, sz�rk�s b�r� �s hegyes f�l� h�lgy. Z�ld szemei vid�man csillognak, ujj�n jegygy�r� csillan. Ruh�zat�t tekintve fekete pelerint visel. Egy hatalmas, k�t �s f�l m�teres „kutyus” baktat a nyom�ban. Biccent a bentieknek, azt�n csendben az olt�r k�zel�be s�t�l �s le�l az els� padsorba.

Berta is le�l egy padba �s csendesen figyeli az �rkez�ket, megh�z�dik, hiszen oly sok az elf, nem akarja �ket zavarni. Gy�ny�rk�dik ezekben a l�gies l�nyekben, mindig �r�mmel figyelte kecses mozg�sukat. T�rpe l�v�n gy�l�lnie vagy legal�bb is nemszeretnie kellene az elfeket, de valahogy mindig is vonz�dott hozz�juk. �mb�r csak csendes figyel�k�nt. Az els� elf akivel besz�lt kl�nt�rsa volt... elgondolkodik az elfek �s t�rp�k furcsa vissz�s viszony�n... mi�rt van ez �gy?

A k�lcs�n�s �dv�zl�sek k�zben Pic�r, a kutya is el�re ballag gazd�ja l�b�hoz. Berta kicsit ijedten szeml�li a s�t�t pelerines h�lgy rettenetes fenevadj�t, lassan fel�ll, elh�tr�l, megb�jik egy oszlop m�g�tt �s onnan figyel tov�bb.

Zanaida mosolyogva biccent a csendes t�rp�nek, azt�n sorban a t�bbieknek. - Akkor �n megyek is a parkba. Az "el�ad�som" v�g�n m�g visszakocogok majd, hogy ne maradjak le sok mindenr�l…

Mileena apr�t b�lint a t�rpe fel�, majd egy int�s�re Pic�r kikocog a Templomb�l �s a kapu k�zel�ben heveredik el.

Berta, kicsit elpirulva a kedves elfh�lgy figyelmess�g�t�l viszonozza a b�lint�st. Majd esz�be jut a marhal�bsz�rcsont a Tivorny�z� konyh�j�ban, �s elszalad.

CsodaMosoly kellemes izgalommal v�rja a kit�z�tt id�pontot. Szemrev�telezi m�g a feld�sz�tett olt�rt, nem tal�l semmi igaz�tanival�t. A gyerty�k m�r megnyugtat� f�nnyel vil�g�tj�k be a f�lhom�lyos termet. Lassan j�nnie kell a p�rnak gondolja �s a terem fel� fordul. V�gign�z az egybegy�lteken. �s v�r, gondolatait rendezgetve.

Beryl - aki eddig mag�ban sz�molta a m�l� perceket - feln�z t�preng�s�b�l. - �dv mindenkinek! Most m�r j� lenne kiballagni az utc�ra, hamarosan meg kell �rkezni�k. - J� p�ld�val j�r el�l, �s a kapuhoz s�t�l, azt�n kib�mul, hogy szeme megszokja a kinti f�nyt.

            A t�bbiek is kiballagnak. Amint CsodaMosoly elhalad Mileena el�tt, � Mosoly �nnepi ruh�j�t l�tva, v�gign�z mag�n, �s b�r tiszta minden rajta… de nem mondhatni �ppen �nnepinek. Majd �szbekap, hogy nem is neki kell sz�pnek lenni, arra ott a menyasszony… De az�rt leveszi a pelerint, �s kiviszi Pic�rhoz…

- Na itt is vagyok! –�rkezik lihegve Berta, �s egy hatalmas marhacsontot tartva jobb kez�ben, k�rd�n n�z sz�t, �s megl�tja a hatalmas ebet kint a l�pcs�k el�tt. �vatosan, kell� t�vols�gb�l odadobja neki a nagy csontot, azt�n odas�t�l Mosoly mell�. El�gedetten n�zi az �sszhat�st. - CsodaMosoly, j�l �ll neked a feh�r! - K�zben vet egy h�l�s mosolyt a fekete ruh�s h�lgyre, aki volt olyan kedves �s kik�ldte az ijeszt� kuty�j�t. Sokkal nyugodtabban ver Berta sz�ve innent�l. - Csoda Mosoly! Hogy is zajlik pontosan a szertart�s? Az utc�n kell v�rni az ifj� p�rt? - Meg sosem volt esk�v�n, legal�bbis nem elf esk�v�n, alig v�rja hogy ilyen fens�ges esem�nyen r�szt vehessen…

Pic�r tan�cstalanul szeml�li a csontot. Majd gazdij�ra n�z, aki b�lintva jelzi hogy megeheti. �gy hozz� is l�t... Mileena pedig mosolyogva visszas�t�l, s meg�ll CsodaMosoly k�zel�ben, s t�relmesen v�r... Zsebeiben ott lapulnak a gy�r�k.

Berta, �sszeszedve a b�tors�g�t Mileen�hoz l�p. - Friss a csont, a mai vacsora el�k�sz�t�se ut�n maradt, gondolkodtam rajta mit kezdhetn�k vele, de levesnek t�l nagy, csak megromlana, �s most fogyott el a jeg�nk is a veremb�l, v�rjuk az �jabb sz�ll�tm�nyt az �szaki partokr�l... - magyar�zza zavartan a kuty�s h�lgynek. - Egy�bk�nt... Butrinfi Berta vagyok, ... m�g nem ismerj�k egym�st...- mutatkozik be kicsit akadozva.

- Mileena vagyok - mosolyog Butrinfi Bert�ra. - Igaz�n �rvendek! S k�sz�nj�k a csontot.

- Sz�vesen- suttogja vissza Mileen�nak. - Azt�n �szbe kap �s elsomford�l, - …ez nem t�rpe traccsparti, nem is a Tivorny�zo, itt most egy fontos �s gy�ny�r� esem�ny fog zajlani �s � ezt l�tni akarja.

Sylvia Borin k�nyelmesen s�t�lva �rkezik a Templomhoz vissza. Meg�ll a kapuban. Mosolyogva �dv�zli a v�rakoz�kat.

            A zs�fol�sig t�m�tt utc�k �s a zsibong� piact�r felett �rces k�rtsz� hallik. El�bb csak t�volr�l, halkan – nem is figyel fel r� senki. Azt�n a k�rtsz� er�s�dik �s egyre t�bben n�znek fel az �gre, fej�ket forgatva keresik a hang forr�s�t. V�g�l egy j� szem� mesterleg�ny az �gre mutat �s felki�lt: Ott, n�zz�tek! Minden fej a mutatott ir�nyba fordul, minden szemp�r a k�l�n�s jelens�g ok�t keresi. Az �gen egyre jobban kivehet�v� v�lik a furcsa menet: N�gy rubint�nd�r rep�l el�l, kez�kben hatalmas k�rt�k, ezekkel adnak jelt id�r�l id�re. M�g�tt�k k�t „gyaloghint�” halad, nyolc-nyolc t�nd�r seg�ts�g�vel. A „menetet” 8 t�nd�r z�rja, akik hatalmas kosarakb�l mezei vir�gok szirmait sz�rj�k a leveg�be, m�g�tt�k az utc�k �s h�ztet�k m�r tark�k a sok sziromt�l. Most az egyik utc�r�l is ki�ltoz�s hallatszik, az emberek sietve f�lreh�z�dnak, utat engedve a „gyaloghint�kat” k�vetve mas�roz� d�szruh�s tiszteknek, akik k�z�tt szinte minden ismert faj tagjai megtal�lhat�ak, az orkokt�l a t�nd�reken �t az �ri�sokig. Mell�k�n a Gem csal�d �s a Nap Gyermekeinek c�mere d�szeleg. A menet hamarosan a Templom fel� veszi az ir�nyt �s a f�l�pcs� k�zel�ben meg�llapodik, helyet hagyva az ott gy�lekez� embereknek. Kis k�rt form�lnak, ide teszik le finoman terh�ket a rubint�nd�rek. Ajt�t nyitnak a hint�kon �s kisz�llnak, akik miatt �sszegy�lt ma a t�rsas�g: Malinalda, a Nap Gyermeke, �s Gem Padparadsa, a Trad�ci�k �tja kl�n vezet�je. A k�rt�s�k jelt adnak, a megjelent tisztek tork�b�l egyszerre harsan az „�ljen”. Padparadsa karj�t ny�jtja kedves�nek, majd �gy kart-karba �ltve indulnak fel a Templomba.